Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Mátrai Bor képes leírás - Mátra.tlap.hu
részletek »

Mátrai Bor - Mátra.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: matra.tlap.hu » Mátrai Bor
Keresés
Találatok száma - 5 db
Mátrai borok háza

Mátrai borok háza

A bortúra forradalma a Mátrából indul! Talpra borforradalmárok, csapjátok hónotok alá GPS készüléketeket, és tapasztaljátok meg a WINECACHING vérpezsdítő élményét! Kóboroljatok, keressetek, találjatok, igyatok!!! Hogy mi az a winecaching (vájnkesing)? Mindenre választ kapsz hamarosan

Mátrai bórvidék

Mátrai bórvidék

A Mátrai borvidék az Észak-Magyarországi szőlőtermelő tájba illeszkedik. Területe 7300 hektár. Az elmúlt századokban még domináns vörösbortermelést mára a fehérborok uralma váltotta fel. A borvidék az ország legjelentősebb hordós és palackos exportőre. Ültetvényeit a Mátra vonulatai védik, más északi vidékekhez képest több a napsütés, enyhe a tél, kevés a csapadék. A Mátra hegységet hajdan vulkáni erők emelték ki a tengerből, s kőzete és a rárakódott üledéktalajok igen jók szőlőtermesztésre. Köves váztalajok, humuszos homoktalajok, találhatók itt, legjellemzőbbek azonban a mészben szegény barna erdőtalajok. A területek mozaikszerűen helyezkednek el.

Rezgő Borház Csárda

Rezgő Borház Csárda

A farkasmályi pincesor története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Az első pincéket az 1700-as években hadifoglyok vájták ki a Sárhegy andezittufa (láva és hamu) kőzetéből. A pincesor eredetileg zárt pincesor volt, ezek legtöbbje présház nélkül, közvetlenül a sziklafalból nyílik. Ugyanakkor némelyiküket igényesebben alakították ki: a pincenyílás elé földszintes vagy kétszintes esztétikus, egyedi stílusú borházat építettek. A pincék átlagosan 25-30 méter hosszúak, szélességük 5-6 méter. A pincesor közepén állt a pincecsősz háza, ahonnan vigyázta a pincéket. A pincesor a borkereskedelem egyik fontos központja volt, és egyben a mulatozások kedvelt színhelye. A második világháború idején Gyöngyös lakosságának fő része, 7-8000 ember talált Farkasmályban menedéket a harcok elől. Ennek emlékére emelték a felső hídnál lévő Máriácska szobrot. A világháború után az államosítás sem kedvezett Farkasmály fejlődésének. Csak néhány éve kezdenek újra visszaépülni a présházak és kezd visszatérni az élet e kis völgybe. A Regélő Borház pincéje 1834-ben készült. Az építtető Balla Antal gyöngyösi lakos, aki egyben a város fő adószedője volt. Szigorú foglalkozása dacára mindig barátsággal és jó borokkal várta a pincesorra kilátogatókat. A helybéliek Antusz bácsit farkasmályi remeteként emlegették. A Regélő Borház présházát 1994-ben építette újjá jelenlegi tulajdonosa, Nagy Imre.

Vitaris Pincészet - Mátraalja

Vitaris Pincészet - Mátraalja

Mátraaljai Borok gyöngye. Szeretettel várjuk a Mátra jó bort kedvelő szerelmeseit, közelebbről és távolból jövőket, akik messze viszik az itteni ?jó palócok? és a jó borok hírét, e táj szeretetét. Kiváló minőségű szőlőből készülnek boraink, biztosítva ezzel a kellemes, harmonikus ízhatást. Kiválóan passzolnak finom sültekhez, vadhúsokhoz, egytálételekhez, desszertekhez. A kivételesen szép fekvésű Mátrai borvidék Budapestről autóval 50 perc alatt megközelíthető. A borvidéknek egészen a honfoglalás előtti időkre visszanyúló története van, gazdag hagyományokat teremtve a mai borászoknak. Jelenenleg Magyarország legnagyobb kiterjedésű hegyvidéki borvidéke. Éghajlata a többi észak-magyarországi borvidéknél kissé melegebb, viszont hasonlóan száraz jellegű. A borvidék ökológiai adottságai kiválóak a szőlő- és bortermeléshez; a Mátra hegyvonulatai védik a domboldalakta az északi széltől, a talaj változatos, mélyrétegű és tápanyagokban gazdag.

Wineroutes - Bor, borút, borutak, borvidék

Wineroutes - Bor, borút, borutak, borvidék

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha. szőlőtelepítést dokumentál. Honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzetség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben - a szársomlyói vár alapítólevelében - említi Harsány határát a szőlőkkel. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a Kadarka fajtát, és a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után újabb rác (szerb) nemzetiségű lakosokat telepítettek be.

Tuti menü