Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Mátrai települések képes leírás - Mátra.tlap.hu
részletek »

Mátrai települések - Mátra.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: matra.tlap.hu » Mátrai települések
Keresés
Találatok száma - 21 db
Abasár

Abasár

Abasár község az Észak-Magyarországi régióban, Heves megyében, a Gyöngyösi kistérségben. A Mátraaljai borvidék meghatározó települése. Itt található Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermesztő vidéke, a Sár-hegy.

Bátonyterenye

Bátonyterenye

Batonyterenye.eu - Bátonyterenye város honlapja sok-sok hasznos információval a városba érkezőknek és a város lakóink egyaránt. Iskolák, óvodák elérhetőségei. Orvosok, fogorvosok, állatorvosok rendelési ideje, címeik. Bátonyterenye és a városrészek (Kisterenye, Nagybátony, Maconka, Szúpatak) történelme, története. Képek, fórum stb.

Galyatető

Galyatető

Galyatető országos hírű üdülőhely a Mátrában, Mátraszentimre egyik településrésze. alyatető hazánk második legmagasabb tömbjének déli tövében kialakult, közigazgatásilag Mátraszentimréhez tartozó üdülőhely. Korábbi neve Nagy-Galya. A galya szó jelentése: fátlan, füves hegy. Délkeleti oldalában 1894-ben nyitott-gerendakunyhót épített a Mátra-egylet. Ez volt a Samassa menedékház, amely azonban már az I. világháború után tönkrement. A Budapesti Hegymászó Egyesület az állam segítségével és adományokból, 1921-1924 között új, emeletes kőmenedékházat épített, kétteraszos étteremmel, könyvtárral, 100 ágyas férőhellyel, pótépülettel. Létrehozták az északi oldal sípályáit. 1934-ben Péter-hegyesén megépült az andezit kilátótorony. 1939-ben átadták a Nagyszállót, az akkori idők luxusberuházását. A galyatetői kistemplom a Nagyszállóval együtt épült, a vendégek lelki igényeinek kiszolgálására. 1942-ben szentelték fel. 1942 tavaszát Galyatetőn töltve született Kodály Zoltán legszebb egyházi műve a Csendes mise, melynek sorai: Missa brevis, in tempora belli azaz Csendes mise háborús időkben. A templomban ma az a harmónium található, amelyen gyakran játszott Kodály Zoltán is. A II. világháborúban elpusztult a Budapesti Hegymászó Egyesület menedékháza. 1949 után a Nagyszálló kizárólag szakszervezeti beutalóval igénybe vehető zárt üdülő lett.

Gyöngyös

Gyöngyös

Gyöngyös város Heves megyében. Mátrafüred, Mátraháza, Sástó, valamint Kékestető közigazgatási szempontból a városhoz tartoznak. A Mátra kapuja; közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, illetve a 24-es országúton, vasúton pedig a MÁV 85-ös számú (Vámosgyörk-Gyöngyös) vasútvonalán közelíthető meg. Északról a várost a Mátra, délről az Alföld határolja.

Gyöngyöspata

Gyöngyöspata

Gyöngyöspata község Heves megye Gyöngyösi kistérségében. Gyöngyöspata a Mátra délnyugati lábánál, Gyöngyöstől 11 km-re nyugatra fekszik. Megközelíthető a 21-es út felől Szurdokpüspökin keresztül, kelet felől pedig a Gyöngyöstől induló Gyöngyöstarjánt érintő alsóbbrendű úton.

Gyöngyössolymos

Gyöngyössolymos

Szeretettel köszöntöm Gyöngyössolymos weblapján és meghívom egy virtuális utazásra a csodák földjére. Remélem sikerül felkelteni érdeklődését és személyesen is ellátogat a falunkba ahol meggyőződhet a megszilárdult lávafolyásokról, a Csák Mátéról elnevezett Csák-kőről, ahol a barlangban malomköveket készítettek és jelenleg is félig kifaragott őrlő-kövek találhatók. A Galyatetőre és Mátraszentimrére vezető vadregényes turista utakon figyelemmel kísérheti az állat és növényvilágot. A falu szívében megcsodálhatja az Árpád korabeli templomtornyot, amely az időutazást biztosítja a múltba. A falu határában megtalálhatja a szikrázó Bába-követ ami a szerelmet lángra lobbantja. Látogasson el hozzánk, mi ott élünk ahol a Mátra kezdődik.

Gyöngyöstarján

Gyöngyöstarján

Gyöngyöstarján község Heves megye Gyöngyösi kistérségében. A Mátra déli oldalán, a Tarján-patak völgyében helyezkedik el, Gyöngyöstől 6 kilométerre északnyugatra található. A település első írásos említése 1275-ben történik Tharian Maior és Minor néven. 1451 és 1560 között mezőváros. A török hódoltság idején veszítette el ezt a rangját. Nem néptelenedett el a falu, a lakosság sziklába vájt pincékben rejtőzött el a török elől. Egy tűzvész pusztította el 1596-ban. Az 1600-as évek végére indult fejlődésnek újra.

Mátraballa

Mátraballa

Mátraballa község Heves megye Pétervásárai kistérségében. A Mátra északi lábánál található a település. 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei: - Millenniumi csodaszarvas emlékmű - Király Róbert szobrászművész alkotása. - Tájház - a falusi mindennapok használati tárgyai tekinthetők meg

Mátraderecske

Mátraderecske

Mátraderecske község Heves megye Pétervásárai kistérségében. A Mátra északi lábánál található kiránduló- és gyógyfürdőhely. 2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. - A községtől délre egy 260 méter magas dombhát nyugati végén magasodik Kanázsvár toronycsonkja és néhány falmaradványa. Feltehetően a török veszély növekedése miatt építették a falu birtokosai a 16. század második felében, Sirok megerősítésével azonos időben. Még ugyanebben az évszázadban, valószínűleg Eger elestének évében (1596) elpusztult a kis erősség. A várnak okleveles említése nem ismert. A vár teljes északnyugati oldala a II. világháború előtt állt. (Forrás: egy helyi lakos 1985-ös elbeszélése alapján.) - Magyarországon egyetlen helyen, Mátraderecskén található az ország egyetlen szén-dioxidos gázfürdője (Mofetta), a Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdő.

Hirdetés
Mátrafüred

Mátrafüred

Egy települést néhány mondatban is be lehet mutatni. A Magyar Nagylexikon például a következőket írja Mátrafüredről: "...üdülőhely a Mátra D-i lejtőjén 370-400 méteres tengerszint feletti magasságban, a Bene-patak partján. Idegenforgalmi központ (üdülők, szállodák) a mátrai túrák egyik kiindulópontja; a Gyöngyösről induló kisvasút végállomása. Határában Magyarország legmagasabban fekvő tava, a Nagy-Sás-tó és Bene vára romja. A középkorban a vár alatt feküdt Bene falu ( Első írásos említése 1301,Bene).A honlap, amelyre Ön most ráklikkelt, azért készült, hogy egy lexikonbeli szócikknél sokkal többet tudjon meg Mátrafüredről. Egy lelkes fiatal csapat, az Összefogás Mátrafüredért Egyesület tagjai gyűjtötték össze azokat az információkat, amelyek naprakészen mutatják be településünket. Azt a Mátrafüredet, amely közigazgatásilag most még Gyöngyöshöz tartozik, de reményeink szerint hamarosan önállóvá válik. Ezért tartottuk fontosnak az önállósodási folyamat dokumentumait itt is közzétenni, csakúgy, mint az egyesület lapjának, a Füredi Fórumnak megjelent számait. Ezen kívül részletesen olvashat Mátrafüred történetéről, a településen működő intézmények szolgáltatásairól, a vendéglátóhelyek kínálatáról. Találhat túraajánlatokat, képeket a régi és a mai Mátrafüredről, és véleményét is leírhatja a Fórumon. Ha mindezt megtette, biztosan ellátogat hozzánk. Addig is jó böngészést!

Mátraháza

Mátraháza

A mátraházai templom a kékestetői elágazástól kb. 15 m-re található. A templom körül létesült 2001-ben a Naphimnusz park. Bejáratánál két faragott oszlopon - Fenyvesi László mátraházai fafaragó munkái - olvashatjuk, a parkot a ferences rend készítette a Mátrát látogató turisták részére. A parkban látható színes kerámia ábrázolásokat Várkonyi Maréza keramikus művész készítette. Igényes és szép munkái Mátrafüreden megvásárolhatók. Mátraháza jelképe a Pagoda, szerencsére megújult külsővel és felújított szobákkal ma ismét méltó múltjához Pagoda Pihenő Panzió néven. A Mátra Egylet kezdeményezésére 1927-30 között épült a Pagoda, Medgyaszay István tervei alapján.

Mátraszentimre

Mátraszentimre

Szeretettel üdvözöljük a csend, a jó levegő, a kellemes kikapcsolódást kínáló Mátraszentimrén és a hozzá tartozó valamennyi településen. Ezer arcát mutatja itt a táj: frissen ropogó hó télen, sebesen zubogó patakok tavasszal, hűs árnyat adó tölgyesek nyáron, színpompás kavalkád az őszi domboldalakon. Múltat idéző kis hegyi templomok, máig őrzött szlovák hagyományok, ínycsiklandozó ízek és jó mátrai borok, kellemes séták és egész napos túrák - ezt mind együtt kínáljuk Önnek!

Mátraszentistván

Mátraszentistván

A három szent falu közül Mátraszentistvánban véget ér az országút, innen már csak gyalogosan lehet folytatni a kirándulást. Hangulatos panziók, felújított üdülők, egyszerűbb szálloda is a vendégek rendelkezésére áll. Mátraszentistvánban találjuk a Vidróczki csárdát, a jellegzetes porta már a múlt század közepén is csárdaként üzemelt. Az éttermi rész a kockás abrosszal, a kandalló melletti nyereggel, alacsony gerendázatával, apró ablakaival olyan, mintha egy történelmi film díszletébe csöppennénk. A csárda elülső része már inkább a mai kor szellemében fogant, falán időszaki kiállítás mutatja be a híres-hírhedt betyár életét. A mátraszentistváni sípark kialakítását 2002 októberében kezdték meg. Az év minden szakában már a panoráma kedvéért érdemes ellátogatni ide, hiszen Mátraszentimre, Bagolyirtás látképe mellett tiszta időben a Tátra csúcsai is jól látszanak. Érdekesség, hogy maga a sípark viszont Mátraszentistvánból, a Virág utca végéből nyújt szép látványt, háttérben a Három falu templomával. Közigazgatásilag Mátraszentimre része.

Mátraszentlászló

Mátraszentlászló

1942-ben szentelték fel a mára a Felső-Mátra egyik jelképévé vált templomot, amelynek Szent István király a védőszentje. Turisták ezrei látogatják évente, hiszen kényelmes turistaútvonal halad el mögötte, a Mátraszentimrét és Mátraszentlászlót összekötő jelzés. A templom mögött jellegzetes szép követ pillantunk meg, az ún. Stuller-követ. A templom építésének helyéről és körülményeiről megoszlanak a vélemények. Több nézet ismeretes. Az egyik szerint az egri érsekség elképzelése az volt, hogy a három falunak - Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mátraszentistván - legyen közös temploma, mely köré majd települnek az emberek, így idővel centrum lehet a települések életében. A három falu azonban sehogyan sem tudott megegyezni a pontos helyről, ezért az érsek kijelölte a három falutól közel azonos távolságra lévő pontot.

Mátraverebély

Mátraverebély

A Cserhát és Mátra találkozásánál a Zagyva jobb- és balpartján fekszik. A hegyek nyúlványai egy kiszélesedő medencét fognak körül, amelyet északon a kőbányának, tűz és egyéb megfigyelőhelynek használt 243 méter magas Súlyom tető és a 249 méteres Bolyok nyúlványai, délen a 230 méteres Gömör hegy és a 467 méter magas Farkaslyuk trachit része zár be. E kis medence északi és déli végén úgy összeszűkül, hogy a Zagyva, a vasút és a 21-es műút alig talál magának helyet. A középső sík részt dombok szegélyezik, majd az erdővel borított hegyek, Őrhegy, Kőszirt, Farkaslyuk, távolabb a Mátra és a Cserhát magasabb csúcsai, gerincei adják a panorámát. Legszebb, legmarkánsabb a község déli szélén hirtelen kiemelkedő, meredek Farkaslyuk. A községhez tartozó Szentkút vadregényes völgye keletről nyugat felé tölcsér alakban szűkül, amelyet mindkét oldalról a Cserhát hegyei szegélyeznek. A hegyek között a Szentkúti patak csordogál, helyenként két-három méteres sziklafal között kanyonszerű medret alakítva. Mátraverebély nagyon régi település, egyidős a magyar államiság kialakulásával. A község nevében Mátra szerepel, ám az ófalu a Cserhát védőszárnyai alatt fekszik.

Mátraverebély Önkormányzata

Mátraverebély Önkormányzata

Mátraverebély hivatalos weboldala. Mátraverebély a Zagyva-völgyében helyezkedik el a Mátra és a Cserhát között a 21-es főút és a Hatvan?Somoskőújfalu-vasútvonal mentén. Ezen a weboldalon könnyedén informálódhat az Árpád-kori településről, Mátraverebélyről. Minden, ami Mátraverebély.

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely

Ismerje meg Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelyének búcsúrendjét, történetét és a zarándokhagyomány lelkiségét. A kegyhely története Szent László királyig vezethető vissza. A király a lovával vizet fakasztott, melynek gyógyító ereje volt. Az első gyógyulást a XIII. században feltételezik, amikor a Szűzanya parancsára egy verebélyi néma pásztor leásott a földbe és ivott a feltörő vízből. Így a fiú visszakapta beszélőképességét. A századok során egyre erősödött a hely vallási jelentősége. A kommunista időkben fejlődése megtorpant és a ferenceseket elűzték. A rendszerváltozás után újra fellendül és aktív vallási élet veszi kezdetét. 2006-ban Erdő Péter bíboros, prímás mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította.

Tuti menü